Site Loader

Katedra Hungarystyki Uniwersytetu Warszawskiego obchodzi w tym roku jublileusz 70-lecia, który pragniemy uświetnić konferencją naukową. Będzie to doskonałą okazją ku temu, by tę zaszczytną rocznicę połaczyć z dwoma ważnymi wydarzeniami kulturalnymi na Węgrzech i w Polsce: Rokiem Sándora Petőfiego, ogłoszonym z okazji dwóchsetlecia urodzin węgierskiego poety, oraz Rokiem Romantyzmu Polskiego, obchodzonym w rocznicę wydania w 1822 r. Ballad i romansów Adama Mickiewicza, dzieła, które dało początek nowej epoce literackiej. 

Nie ulega wątpliwości, że okres romantyzmu w wielu krajach odegrał ogromną rolę w formowaniu tożsamości narodowej, będącej nieodzownym czynnikiem tworzącym podstawy wielu narodowych kultur. Jednocześnie można odnieść wrażenie, że ta epoka literacka w ostatnich latach w mniejszym stopniu znajduje się  w centrum zainteresowania historii literatury i kultury. Przyczyn tego zjawiska jest oczywiście bardzo wiele, począwszy od zmian zainteresowań czytelniczych aż po dyskusje towarzyszące powstawaniu nowych kierunków badawczych. 

Celem konferencji będzie analiza znaczenia okresu romantyzmu w kulturze węgierskiej, fińskiej i polskiej do końca lat sześćdziesiątych XIX wieku. Wykraczając poza wąskie ramy literatury, chcielibyśmy bliżej nakreślić wszystkie zawiązane z okresem romantyzmu zjawiska i zmiany, które zaszły również w języku, kulturze oraz w ówczesnym społeczeństwie Węgier, Finlandii i Polski. Szczególnie cenne będą naszym zdaniem wykłady i referaty, które obejmą tę tematykę w kontekście komparatystycznym, przedstawią recepcję poszczególnych autorów/utworów/zjawisk, jak również zaprezentują problematykę historii idei epoki.

Chcielibyśmy, aby podczas wymiany myśli naukowych związanych z tym okresem literackim, poza przedstawieniem wspólnych cech węgierskiego, fińskiego i polskiego romantyzmu wyraźnie zarysowały się również te najbardziej charakterystyczne, różniące się wzajemnie nurty jego rozwoju.

Jubileumi Konferencia

A Varsói Egyetem Magyar Tanszéke ez évben ünnepli megalapításának 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból szervezett tudományos konferenciánk kiváló lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ezt a jeles évfordulót összekössük a magyar és a lengyel kultúra idén tartott két fontos eseményével – a Petőfi Sándor bicentenáriuma alkalmából Magyarországon meghirdetett Petőfi Emlékévvel, valamint a Lengyel Romantika Évével, amelyet Adam Mickiewicz Balladák és románcok című, 1822-ben új irányzatot kezdeményező művének megjelenéséhez kötnek. 

Köztudott, hogy a romantika korszaka kiemelkedő szerepet játszott az egyes népek nemzeti identitásának formálásában, s egyben az egyes nemzeti kultúrák alapjait szervesen meghatározó tényezőként tekintjük. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időkben talán kevésbé áll az irodalom- és kultúratörténeti érdeklődés középpontjában. Természetesen ez a jelenség több okra is visszavezethető, az olvasói érdeklődés módosulásától kezdve egészen a kutatási irányváltások mögött meghúzódó vitákig. 

Konferenciánk célja, hogy megvizsgáljuk a romantika korszakának jelentőségét a magyar, lengyel, illetve finn kultúrában az 1860-as évekkel bezáróan. Túllépve a szűk értelemben vett irodalmi kereteken szeretnénk közelebbről megvilágítani a romantika korszakához kötődő minden olyan jelenséget, változást, amely a nyelvben, a kultúrában és a három nemzet korabeli társadalmában végbement. Különösen fontosnak tartjuk az egyes témák komparatisztikai jellegű megközelítését, az egyes szerzők/művek/jelenségek recepcióját, illetve a korszak eszmetörténeti problémáit érintő előadásokat. 

Célunk, hogy a korszakkal kapcsolatos tudományos együttgondolkodás során a magyar, lengyel, illetve finn romantika közös jegyein kívül hangsúlyosan kirajzolódjanak a tárgyalt korszakra különösen jellemző egymástól eltérő fejlődési vonulatok. 

Juhlakonferenssi

Varsovan yliopiston Hungaristiikan laitos viettää tänä vuonna 70-vuotisjuhlaansa, jota haluaisimme kunnioittaa tieteellisellä konferenssilla. Se on loistava tilaisuus yhdistää tämä kunniakas vuosipäivä kahteen tärkeään kulttuuritapahtumaan Unkarissa ja Puolassa: unkarilaisen runoilijan Sándor Petőfin vuoteen, jota vietetään Petőfin syntymän 200-vuotisjuhlan johdosta, ja Puolan romantiikan vuoteen, jolloin juhlitaan Adam Mickiewiczin teoksen „Balladit ja romanssit” julkaisuvuotta 1822. Teoksesta alkoi uusi kirjallisuuden aikakausi.

Epäilemättä voi todeta, että romantiikan aikakaudella oli monissa maissa valtava rooli kansallisidentiteetin muodostumisessa. Kansallisidentiteetti on ollut olennainen tekijämonien kansalliskulttuurien perustan luomisessa. 

Samalla vaikuttaa siltä, että tämä kirjallinen aikakausi on viime vuosina menettänyt merkityksensä niin kirjallisuudentutkimuksen kuin kulttuurin alalla. Tähän ilmiöön on tietysti monia eri syitä, vaikkapa lukukiinnostusten muutokset tai keskustelut uusien tutkimussuuntausten muodostumisesta.

Konferenssin tavoitteena on analysoida romantiikan ajan merkitystä unkarilaisessa, suomalaisessa ja puolalaisessa kulttuurissa 1860-luvun lopulle saakka. Katsomalla laajemmin yli kirjallisuuden kapeiden kehysten on tarkoituksena hahmotella tarkemmin kaikkia romantiikan ajan ilmiöitä ja muutoksia, jotka tapahtuivat myös kielessä, kulttuurissa ja silloisissa Unkarin, Suomen ja Puolan yhteiskunnissa. Mielestämme arvokkaita olisivat varsinkin luennot ja esitykset, jotka käsittelevät näitä aiheita vertailevasta näkökulmasta, kuvaavat yksittäisten kirjailijoiden/teosten/ilmiöiden vastaanottoa sekä jotka tarkastelevat aikakauden ideoiden kysymyksiä.

Haluaisimme, että keskusteluissa korostuisivat paitsi unkarilaisen, suomalaisen ja puolalaisen romantiikan yhteispiirteet, myös tunnusomaiset eroavaisuudet sen kehityssuunnissa.